Tartalom: Tavasz van, és Rose Hathaway egyre közelebb jár hozzá, hogy végezzen a Szt. Vladimirban. Mason halála óta Rose egyáltalán nem érzi jól magát. Szörnyű képek jelennek meg előtte a múltból, nem tud koncentrálni és borzalmas álmai vannak Lissaról. De Rosenak van egy még nagyobb titka: szerelmes Dimitribe és ez alkalommal nem csak fellángolásról van szó. Rose minden áron megvédi Lissát, de mi történik ha választania kell legjobb barátnője és szerelme között?
Erre igazán nem számítottam. Az első két kötet alapján a Vampire Academyt a jó, egyszer olvasandó könyvek közé soroltam, de amit Richelle Mead a Shadow Kiss-ben művelt, az egyszerűen lélegzet elállító. Még mindig könnyek gyűlnek a szemembe, ha rágondolok, annyira érzelem gazdag és felkavaró, mert bár érezzük, hogy a dolgok rosszra fognak fordulni, valahogy mégis reménykedünk az utolsó pillanatig.
Rose és Dimitri még mindig küzdenek az érzéseik ellen, bár ez egyre nehezebb, főként, hogy Rose még mindig folyton bajba kerül, Dimitri pedig mindig ott van, hogy kihúzza a gödörből. A kapcsolatuk ebben a kötetben növi ki magát és végre Rose részéről is érezhető, hogy ez nem valami kamaszos fellángolás, vagy lázadás, hanem szerelem.
Adrian bevitele az Akadémiára nagyon jó ötletnek bizonyult, rendkívül szórakoztató a viszonya Rose-zal. Miat azonban hiányoltam, sajnálom, hogy kevés szerepet szánt neki az írónő.
És akkor itt van még Lissa... Most derült ki, hogy mennyire igazam volt, mikor úgy gondoltam, hogy egy elkényeztetett liba és nincs tekintettel Rosera. Az, hogy nem vette észre, mi zajlik Rose és Dimitri közt, azt hiszem, mindent elárul róla, főként, hogy Adrian az első pillanattól látta, mi van köztük. Eddig sem kedveltem a karakterét, de ezután a könyv után egyenesen utálom. Szerencsére azonban úgy tűnik, végre Rose is észbe kap, hogy milyen is Lissa valójában. Számomra az olyan barát nem barát, aki épp akkor nincs mellettünk, mikor a legnagyobb szükségünk lenne rá.
Őszinte leszek, szégyen ide, szégyen oda, konkrétan kisírtam a szemem olvasás közben, szóval határozottan állítom, hogy a Shadow Kiss a legjobb az első három könyvből. Érzelmek egész tömkelege zúdul ránk, mégsem csak erről szól, tovább folynak a harcok és végre a karakterek is teljesen kifejlődnek.
Erre igazán nem számítottam. Az első két kötet alapján a Vampire Academyt a jó, egyszer olvasandó könyvek közé soroltam, de amit Richelle Mead a Shadow Kiss-ben művelt, az egyszerűen lélegzet elállító. Még mindig könnyek gyűlnek a szemembe, ha rágondolok, annyira érzelem gazdag és felkavaró, mert bár érezzük, hogy a dolgok rosszra fognak fordulni, valahogy mégis reménykedünk az utolsó pillanatig.
Rose és Dimitri még mindig küzdenek az érzéseik ellen, bár ez egyre nehezebb, főként, hogy Rose még mindig folyton bajba kerül, Dimitri pedig mindig ott van, hogy kihúzza a gödörből. A kapcsolatuk ebben a kötetben növi ki magát és végre Rose részéről is érezhető, hogy ez nem valami kamaszos fellángolás, vagy lázadás, hanem szerelem.
Adrian bevitele az Akadémiára nagyon jó ötletnek bizonyult, rendkívül szórakoztató a viszonya Rose-zal. Miat azonban hiányoltam, sajnálom, hogy kevés szerepet szánt neki az írónő.
És akkor itt van még Lissa... Most derült ki, hogy mennyire igazam volt, mikor úgy gondoltam, hogy egy elkényeztetett liba és nincs tekintettel Rosera. Az, hogy nem vette észre, mi zajlik Rose és Dimitri közt, azt hiszem, mindent elárul róla, főként, hogy Adrian az első pillanattól látta, mi van köztük. Eddig sem kedveltem a karakterét, de ezután a könyv után egyenesen utálom. Szerencsére azonban úgy tűnik, végre Rose is észbe kap, hogy milyen is Lissa valójában. Számomra az olyan barát nem barát, aki épp akkor nincs mellettünk, mikor a legnagyobb szükségünk lenne rá.
Őszinte leszek, szégyen ide, szégyen oda, konkrétan kisírtam a szemem olvasás közben, szóval határozottan állítom, hogy a Shadow Kiss a legjobb az első három könyvből. Érzelmek egész tömkelege zúdul ránk, mégsem csak erről szól, tovább folynak a harcok és végre a karakterek is teljesen kifejlődnek.
NEM SZÉGYEN!!!! én már rég olvastam és még egyszer el szeretném olvasni de nem tudom magamat rávenni mert annyira felzaklatnak, hogy a gondolattól is elbőgöm magamat! És szerintem Lissa nem elkényeztetett liba csak túl sok minden van egyszerre és nem nagyon könnyíti meg Rose se a helyzetét mert nem mond el neki semmit... néma gyereknek anyja sem érti a szavát...
VálaszTörlésÉs azt el kell mondanom... EZ A VILÁG LEGJOBB KÖNYVE!!!